Fajtaspecifikus információk – Tenyésztési szabályzat kivonat

• CEA: Mentes (Klinikai vagy genetikai vizsgálat)
• PRA: Mentes (Klinikai vagy genetikai vizsgálat)
• HD: Mentes vagy majdnem mentes (A vagy B) (Klinikai vizsgálat)
• MDR1: Mentes vagy hordozó (+/+ vagy +/-) (Genetika vizsgálat)
• DM*: Mentes vagy Hordozó (N/N, N/DM) genetikai vizsgálat
• Terelő képességvizsga „megfelelt” minősítés( NHAT) vagy terelő munkavizsga (HWT)
  vagy karakterteszt 75-100 pont között, vagy BH vizsga
• Tenyésztésre javasolt tenyészszemle eredmény

A szülők igazolt eredményeiből egyértelműen következő „genetikailag mentes” utódoknál a szülők genetikai vizsgálatáról szóló igazolás elfogadott, nem szükséges elvégeztetni az adott vizsgálatot az utódnál is. Ezt az adatot a törzskönyvön és a származási lapon fel kell tüntetni.

A két fajta lényegében azonos, eltérés csupán a szőr hosszúságában van, illetve általában temperamentumosabbak, aktívabbak, mint a hosszúszőrű collie-k. Küllemre hasonló társa még a Sheltie, azaz a Shetlandi juhászkutya, mely szintén valamivel aktívabb, termetre kicsi, szőre hosszú.

A fajta hivatalos angol megnevezése Rough Collie (durvaszőrű collie), a hivatalos magyar megfelelője pedig a hosszúszőrű collie. A fajta neve pl. a kiállítási katalógusokban is így szerepel. A skót juhászkutya egy köznapi megnevezés.

Forrás: Minden, ami collie, avagy a Skót juhász

Hogyan etessem? Mitől lesz szép a szőre?

Ami a collie szőrminőségét, szőrkondícióját befolyásolja: genetika, táplálás, ápolás. A kutya genetikai adottságain nem tudunk változtatni, de minden más rajtunk múlik. Etethetünk minőségi száraztápokkal (szuperprémium tápok), magas (legalább 80-90%) hústartalmú konzervekkel, vagy akár BARF módszerrel (nyers etetés). A lényeg a minőség, és a jól emészthető, magas tápanyagtartalom. Az olcsó diszkont tápokat és a háztartási moslékkal való etetést mindenképpen mellőzzük! A tenyésztők rendszerint táplálék-kiegészítőket is adnak a kutyáknak a minél szebb, fényesebb szőr elérése érdekében. A táplálással kapcsolatban mindenképpen kérjük ki annak a tenyésztőnek véleményét, akitől vesszük a kutyát! Kérdezzük meg, hogy ő mivel eteti a kölyköt, milyen tápot javasol a továbbiakban. Ugyanez vonatkozik a táplálék-kiegészítőkre is. A leggyakrabban használt táplálék-kiegészítő, a lazacolaj, amit kúraszerűen lehet adni a kutyának. A természetes lazacolaj jót tesz többek közt a szívnek, az immunrendszernek, a bőrnek és a szőrnek.

A collie kölyköt kiskorától hozzá kell szoktatni a fésüléshez, a kozmetikához. Fésülgessük rendszeresen, szoktatásként elég naponta pár percig. A kozmetikáról illetve az ahhoz szükséges kellékéről szintén kérjük ki a tenyésztő tanácsát, illetve látogassunk el a kozmetikai szakboltba, ahol nagyon készséges és szakszerű segítségre számíthatunk. Ha nem szeretnénk, vagy nem tudunk magunk kozmetikázni, keressünk egy jó kutyakozmetikust. A kutyakozmetikai termékekre ugyanaz vonatkozik, mint a táplálásra. A szép szőr titka; a jó minőségű kozmetikai termék. Magas minőségű táplálék, egy kis lazacolaj, egy igazán jó sampon, meg egy kis szőrápoló balzsam, és csillogni-villogni fog a kutya. A bőr rugalmas lesz és jól hidratált, a szőr pedig gyönyörű, erős, és fényes. A kutya fülének, karmának és fogazatának karbantartását inkább bízzuk egy profi kozmetikusra és/vagy állatorvosra.

​

Mennyit kell fésülni a collie-t?

Talán ez a leggyakoribb „utca embere” kérdés. Nagyjából minden sétáltatás alkalmával elhangzik két „lesszizés” között. A collie szőre alapvetően durva, ezért nem igényel napi fésülést. A lágyabb szőr-területeken (pl. fülek mögött) gyakrabban kell bontani, mert könnyen filcesedik, de a test nagy része ha havonta egyszer alaposan át van kefélve, és évente kétszer megfürdetve az elég. Persze ha sárban, bogáncsban fetreng a kutya, akkor azt gyorsan ki kell bontani, megtisztítani. Vedléskor (általában évente egyszer) kell gyakrabban fésülni, kiszedni az elhalt szőrt. A vedlési időszak változhat az időjárás illetve a lakóhely függvényében. Míg a kertben tartott kutyák rendszerint a meleg idő megérkezésekor kezdenek vedleni, a lakásban tartott kutyák ezt jellemzően a téli fűtési időszakban kezdik. Ha valaki nagyon nem tud, vagy akar bajlódni a szőrzettel, érdemes kozmetikushoz fordulni.

​

Kell -e nyírni a colliet?

A collie-t TILOS nyírni! A szőrt itt-ott ritkítani (pl. füleknél), egyenesre, formára vágni (pl. mancsok, csánk) szabad, sőt kifejezetten ajánlott. De a teljes szőrzet lenyírása kizárólag súlyos egészségügyi esetben lehet indokolt. A collie szőrtakarója nem véletlenül dupla! Van egy alj és egy fedő rétege. A két réteg együttese védi meg a kutyát az időjárás viszontagságaitól, de még az esetleges sérülésektől is. Bunda hiányában a collie védtelen. Tehát csak azért mert azt gondoljuk, hogy a kutyának melege van nyáron, szigorúan TILOS lenyírni! A bunda ugyanúgy a melegtől is védi és ha nagyon melege van egyszerűen levedli a felesleges szőrt. A jól kiszedett vedlett szőr, egy alapos fürdetés, ápolás sokkal kényelmesebb és biztonságosabb a kutyának mint a nyírás.

Forrás: Minden, ami collie, avagy a Skót juhász

A hosszú- és a rövidszőrű collie-t Európában 3 elismert színváltozatban tenyésztik. Ezek a következők:

• Sable: minden árnyalat a világos aranytól a telt mahagóniig. Világos szalmaszín és krémszín fölöttéb nem kívánatos.
• Tricolor: túlnyomórészt fekete, a fejen és a lábakon cserszínű rajzolatokkal. A rozsdaszín a fedőszőrzetben egyáltalán nem kívánatos.
• Blue-merle: túlnyomórészt világos ezüstös kék, fekete vagy enyhén feketén márványozott foltokkal. A telt cserszínű rajzolatok kívánatosak, hiányuk azonban nem kifogásolható. Nagy fekete foltok, pala vagy rozsdaszínű beütés (csillogás) sem a fedőszőrzetben sem az aljszőrzetben nem kívánatos. A szemük lehet részben, vagy egészben kék színű.
• Fehér rajzolatok: mindegyik felsorolt színváltozat mutathat több kevesebb jellemző fehér rajzolatot. Az alábbi rajzolatok előnyösek: teljes vagy résztbeni gallér, fehér szegy, fehér lábak és mancsok, fehér farokhegy. Az orrháton és a koponyán előfordulhat egy-egy hosszú fehér folt.

Ezeknek a színeknek a megengedett párosítási kombinációi: sable + sable, sable + tricolor, tricolor + tricolor, tricolor + blue-merle. A blue-merle + blue-merle párosítás nálunk nem megengedett, mivel két blue-merle szülőtől fehér kölykök születhetnek.

Mivel nagyobb testű fajta fiatal korban kissé sérülékenyek lehetnek az ízületek a nem megfelelő mozgatástól vagy táplálástól. Érdemes oda figyelni az alacsonyabb fehérje tartalmú étrendre, illetve a kontrollált mozgatásra is. Jobb, ha minél kevesebbet ugrál, illetve lépcsőzik (ezek nem ártalmas dolgok, de mindenképp figyeljünk rá). Ezzel elkerülhetjük a csípő- és könyökbántalmak kialakulását.

A collie alapvetően egészséges fajta, de néhány betegség gyakrabban előfordulhat náluk. Az egyik ilyen a CEA, mely a nevét is a fajtáról kapta: Collie Eye Anomaly. Szintén megjelenő probléma az MDR1 defekt, illetve a DM és a JRD.

CEA (Collie Eye Anomaly): Veleszületett, öröklődő szembetegség. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya (retina), az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás különböző mértékű lehet, az enyhétől egészen a vaksághoz vezető súlyosságig. Az enyhe fokú érintettség rendszerint nem okoz problémát a kutya látásában, és nem válik súlyosabbá az idő előrehaladtával sem. Klinikai teszttel, illetve genetikailag is szűrhető.

PRA (Progressive Retinal Atrophy): Öröklődő szembetegség. A retina degeneratív elváltozása, mely fokozatosan romlik és vaksághoz vezethet. Klinikai teszttel, illetve genetikailag is szűrhető.

DM (Degenerative Myelopathy): Elsősorban az idősebb kutyák progresszív gerincvelő betegsége, mely általában 8 éves kor után jelenik meg. Egyfajta autoimmun betegség, ahol a kutya immunrendszere megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit, aminek következtében a kutya fokozatosan lebénul. A bénulás a hátsó lábakon kezdődik, majd végső stádiumban a légzőizmok is lebénulnak. Genetikai teszttel szűrhető.

MDR1 (Multi Drog Resistance): Valójában ez nem egy szó szoros értelmében vett betegség, hanem az MDR1 gén mutációja. Az MDR1 gén P-glikoproteint kódoló gén, mely segítségével a vér-agy gáton átjutó bizonyos gyógyszerek toxikus anyagai ki tudnak választódni, és így nem halmozódnak föl az agyban. Az MDR1 gén mutációja esetén ez a fehérje nem képes termelődni, aminek következtében a toxikus szerek az agyban felhalmozódva mérgezést idéznek elő és neurológia tüneteket okoznak (pl.: remegés, szédülés, légzési nehézség, erős nyálzás, mozgáskoordinációs problémák, eszméletvesztés, halál). Azok a kutyák, akik ezt a hibás gént hordozzák, teljesen egészséges életet élnek, csupán olyan hatóanyagú gyógyszerekkel és féreghajtó készítményekkel kell kezelni őket, amik nem okoznak problémát náluk. Genetikai teszttel szűrhető betegség.

JRD (Juvenile Renal Dysplasia): A vesediszplázia, az egész vesét érintő, súlyos fejlődési rendellenesség. A vesék fejletlenek, így nem tudnak teljes kapacitással működni. A kölyökkutya veséje kb. 8-10 hetes korra alakul ki teljesen. Egy (felnőtt) beteg kutya veséje, egy kb. 2-5 hetes kiskutyáénak felel meg. A fejletlen vesék nem funkcionálnak megfelelően, ami hatással van: a szervezet só és vízháztartásra, a vízoldékony anyagcsere végtermékek szabályozására, a vérnyomásra, a vörösvértest termelésre, valamint a kálcium-anyagcserét szabályzó anyagok termelésére is. Egy idő után a káros anyagok nem választódnak ki a szervezetből, így folyamatosan mérgezik azt. A kutya vérnyomása a betegség hatására megemelkedik, kálciumhiányos és vérszegény lesz, ami további problémákhoz vezet. Korai klinikai teszttel szűrhető.

HD & ED:A csípő- és könyökízületi diszplázia előfordulása nem kimondottan jellemző a fajtára, de érdemes szűrni 

Nézz utána a fajtának, olvass róla minél többet és gondold át megfelel-e az életvitelednek. Majd keress egy számodra szimpatikus tenyésztőt, nem kizárt, hogy várni kell a kölyökre. Mindenképp törzskönyvezett, egészségügyi szűrésekkel rendelkező szülőktől származő kölyköt keress!